Míg élek…(Via)
Naponta látom és érzem a napot,
esténként bámulom a sok csillagot.
Olykor ború lepi el az eget,
a nap nem hoz derűs fényt,
mindent eltakarnak a fellegek.
De míg élek,
egy felhő sem szegheti kedvedet,
derűssé varázsolok mindent neked.
Előcsalogatom a napot,
és felragyogtatom csillagod.
Megérintem a lelked,
megrezegtetem a szíved,
s míg nem mondok halk szóval istenveledet,
ha kell, megfogom a kezedet…
Bartók Emerencia
2010. augusztus 28.